A mondás úgy van, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Na de mi van 2 fecske esetében? (a mondás egyébként svédül is megvan: en fluga gör ingen sommar :P csak hogy egy kicsit művelődjetek is.. J)
Szóval két fecske esetében gondolom ugyanez a helyzet. Na és akkor ha ezt lefordítjuk floorballos nyelvre. Egy jó játékos nem képes meccset nyerni (mármint akkor ha a szint megfelelően magas). És két csatárjátékos sem.
Nos, ami a floorball bajnokságunkat illeti. Az első divízió 3 részre van szedve: északi-közép-déli részre. Mi az északi részben játszottunk. 1 nagy ellenfelünk volt a bajnokságban, ha lehet ilyet mondani, méghozzá a Sala Silverstaden IBK, ahol hogy is mondjam 2 igazán kiemelkedő játékos van. 2 kiemelkedő csatár, akik a kanadai ponttáblázat élén járnak 95 és 85 ponttal. (Na a kiállítások élén is ők járnak..) Tényleg iszonyatosan ügyesek és meglehetősen nagy az önbizalmuk!!, viszont akkor sem nyerhet egy bajnokságot 2 ember. A otthonukban foghíjas csapattal kikaptunk tőlük 3-2re és az utolsó percbeli felső kapufám sem vígasztal. Később elbuktak egy meccset, így lehetőségünk lett volna eléjük kerülni viszont ugyanabban a fordulóban sajnos mi sem szerepeltünk jobban. Az utolsó percben kaptunk egy egyenlítő gólt az egyik umeai csapat ellen (pedig 4-1re is vezettünk) és a hosszíbbításban természetesen kikaptunk. Így már az sem az utolsó Sala elleni hazai meccsünk, amikor 550 ember foglalt helyet és szurkolt a lelátóról és amikor 4-1re győztük le a Sala csapatát csodálatos játékkal és a két „fecske” meg sem tudott mozdulni a pályán olyan jól kijátszották a védőink őket , már ez sem vígasztalt minket. Az alapszakasz vége tehát: Sala Silverstaden 51 pont, Sten Sture 50 pont. Az alapszakaszból csak 1 csapat jut be a rájátszásba, ahol összesen 4 csapat van (1 az elitligából visszaesve és a további 3 az első osztályból). Mindenki játszik oda-vissza egymással. A Sala eddig 6 meccsből 4-et nyert, így feljutottak a legfelsőbb osztályba… Nos nincs a sportban HA, de mégis.. mi lett volna HA.. talán mi is megtudtuk volna verni a további 3 csapatot és feljutni a legjobbak közé! Így kicsit keserű szájízzel nézzük az eredményeket és látjuk, hogy 2 fecske igenis tud nyarat csinálni.
Szóval két fecske esetében gondolom ugyanez a helyzet. Na és akkor ha ezt lefordítjuk floorballos nyelvre. Egy jó játékos nem képes meccset nyerni (mármint akkor ha a szint megfelelően magas). És két csatárjátékos sem.
Nos, ami a floorball bajnokságunkat illeti. Az első divízió 3 részre van szedve: északi-közép-déli részre. Mi az északi részben játszottunk. 1 nagy ellenfelünk volt a bajnokságban, ha lehet ilyet mondani, méghozzá a Sala Silverstaden IBK, ahol hogy is mondjam 2 igazán kiemelkedő játékos van. 2 kiemelkedő csatár, akik a kanadai ponttáblázat élén járnak 95 és 85 ponttal. (Na a kiállítások élén is ők járnak..) Tényleg iszonyatosan ügyesek és meglehetősen nagy az önbizalmuk!!, viszont akkor sem nyerhet egy bajnokságot 2 ember. A otthonukban foghíjas csapattal kikaptunk tőlük 3-2re és az utolsó percbeli felső kapufám sem vígasztal. Később elbuktak egy meccset, így lehetőségünk lett volna eléjük kerülni viszont ugyanabban a fordulóban sajnos mi sem szerepeltünk jobban. Az utolsó percben kaptunk egy egyenlítő gólt az egyik umeai csapat ellen (pedig 4-1re is vezettünk) és a hosszíbbításban természetesen kikaptunk. Így már az sem az utolsó Sala elleni hazai meccsünk, amikor 550 ember foglalt helyet és szurkolt a lelátóról és amikor 4-1re győztük le a Sala csapatát csodálatos játékkal és a két „fecske” meg sem tudott mozdulni a pályán olyan jól kijátszották a védőink őket , már ez sem vígasztalt minket. Az alapszakasz vége tehát: Sala Silverstaden 51 pont, Sten Sture 50 pont. Az alapszakaszból csak 1 csapat jut be a rájátszásba, ahol összesen 4 csapat van (1 az elitligából visszaesve és a további 3 az első osztályból). Mindenki játszik oda-vissza egymással. A Sala eddig 6 meccsből 4-et nyert, így feljutottak a legfelsőbb osztályba… Nos nincs a sportban HA, de mégis.. mi lett volna HA.. talán mi is megtudtuk volna verni a további 3 csapatot és feljutni a legjobbak közé! Így kicsit keserű szájízzel nézzük az eredményeket és látjuk, hogy 2 fecske igenis tud nyarat csinálni.
Bár a bajnokságnak vége, azért még van meccsünk hátra. Hátra van még az Upplandi kupa elődöntője és ha ott jól szerepelünk akkor a döntőben találkozhatunk az FBC Uppsala csapatával a döntőben. Tehát a következő meccsünk szerdán lesz, amikor remélhetőleg már én is fogok játszani. J
Velem amúgy semmi különös nincsen. A hétvégét kicsit nyugisabbra vettük, ugyanis az előzőeken volt 1-2 jó kis buli.(egyik a csapattal a másik meg az osztállyal) Így a hétvégén néhány barátnővel filmmaratont rendeztünk meg kártyáztunk stb.. Ma pedig az utolsó lehetőségeket kihasználva elmentünk korcsolyázni a közeli tóra. Nos a hőmérséklet már itt is kezd átlagosan a 0 fölé emelkedni, így tényleg az utolsó pillanatok mielőtt elolvad a nagy jégtömeg. Sajnos a fényképezőgépemet nem vittem magammal, viszont elég szép volt a táj. J A tó ugyanaz a tó ahol a leges legelső nap (augusztus 14-én) megfürödtünk. J Most egy kicsit más halmazállapotban volt. :D Elég félelmetes volt számomra, amikor láttam néhány repedést, de Anders megnyugtatott, hogy akár egy vasutat is rá lehetne fektetni a jégre, olyan vastag. Mindenesetre egy biztonsági kapaszkodót vagy hogy is mondjam egy kötelet kaptam. A szél meg annyira süvített, hogy odafele alig bírtunk korcsolyázni, visszafele meg nem is kellett magunkat hajtani. :D A jó hír, hogy kb 2 hónap múlva már újra lehet fürödni a tóban.. :D
Velem amúgy semmi különös nincsen. A hétvégét kicsit nyugisabbra vettük, ugyanis az előzőeken volt 1-2 jó kis buli.(egyik a csapattal a másik meg az osztállyal) Így a hétvégén néhány barátnővel filmmaratont rendeztünk meg kártyáztunk stb.. Ma pedig az utolsó lehetőségeket kihasználva elmentünk korcsolyázni a közeli tóra. Nos a hőmérséklet már itt is kezd átlagosan a 0 fölé emelkedni, így tényleg az utolsó pillanatok mielőtt elolvad a nagy jégtömeg. Sajnos a fényképezőgépemet nem vittem magammal, viszont elég szép volt a táj. J A tó ugyanaz a tó ahol a leges legelső nap (augusztus 14-én) megfürödtünk. J Most egy kicsit más halmazállapotban volt. :D Elég félelmetes volt számomra, amikor láttam néhány repedést, de Anders megnyugtatott, hogy akár egy vasutat is rá lehetne fektetni a jégre, olyan vastag. Mindenesetre egy biztonsági kapaszkodót vagy hogy is mondjam egy kötelet kaptam. A szél meg annyira süvített, hogy odafele alig bírtunk korcsolyázni, visszafele meg nem is kellett magunkat hajtani. :D A jó hír, hogy kb 2 hónap múlva már újra lehet fürödni a tóban.. :D
A minap rájöttem, hogy itt élek Svédországban már 7 és fél hónapja és még nem olvastam el a Harisnyás Pippit (Pippi Langstrumpf) svédül. Így hát gyorsan beszereztem mind a 3 részét a könyvtárból és neki is láttam a gyerektörténetnek. :) 
Az este folyamán pedig mivel a kedvenc svéd sorozatom most éppen szünetel ígyhát „műveltem” magam a televízió előtt. Kezdtem a „Nagy Ő”-vel majd pedig folytatttam a Big Brotherrrel. Igen… igazi kulturális műsorok, de legalább svédül volt.
Jó éjszakát mindenkinek!
